Bemutatkozunk

Megalakulásunk és célkitűzéseink 

Alapítványunkat 1995-ben a dendrológia tudományos és gyakorlati művelésére elhivatott magánszemélyek hozták létre. Jogállását tekintve magán alapítású közhasznú szervezet, mely több tekintetben a közép-európai régió egyetlen dendrológiai háttér-intézménye.

A kitűzött célok között első helyen szerepelt a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai (például a környezetvédelmi, tájépítészeti, tájesztétikai) kultúra, a "környezettudatos nevelés" elősegítése. Különös hangsúlyt kapott a világ mérsékelt égövében honos, mintegy 4­–6000, természetes körülmények között élő fa és cserje jobb megismerése, az erdei és más növénytársulások dokumentálása, fajainak megismerése és rendszertani kutatása, valamint forrásteremtés a fentieket szolgáló feltáró munkák támogatására. Ehhez kapcsolódik a génmegőrzés, a régiónkban már ismert vagy még sohasem tesztelt, őshonos vagy külhonos fajok, változatok, sajátos körülményeink közötti kísérleti honosítása, szelekciója, ezt követő kiértékelése, majd kertészeti, erdészeti, tájépítészeti hasznosítása. Kulcsszerepet láttunk az önkéntesek, diákok, természetkedvelők munkába vonásában, amire napjainkban egyre nagyobb szükség van.

Egyik fő célunk továbbra is a világ mérsékelt égövi erdeit, fás növényeit eredeti termőhelyről dokumentáló átfogó mű, a Fák Világatlasza (Dendrológiai Atlasz, angolul Dendrological Atlas) előkészítése. A Debreczy Zsolt, Biró Gyöngyvér, Rácz István és munkatársaik, önkénteseik összefogásán alapuló, az 1970-es években indult program jegyében, főként amerikai központú támogatással nemzetközi szinten is nagy léptékű, a Föld mérsékelt övi és ezzel határos területeire vezetett expedíciók valósulhattak meg. A folyamatosan bővülő dokumentáció (herbárium és más gyűjtemények, szakkönyvtár, folyóirat- és cikkgyűjtemény, fotótár, stb.) előbb a Magyar Természettudományi Múzeumban, majd 1999-től főként az Alapítvány saját központjában kapott helyet (2023-ig: „Budakeszi Herbárium”). A nemzetközi léptékű dendrológiai feltáró, honosító munka tette lehetővé, hogy a főváros központjától mindössze 13 km-re, Budakeszi határában, a Pilisi Parkerdő használati területén, több, mint 2 hektáron folyamatosan bővített, jelenleg mintegy 3000 taxont tartalmazó, hitelesen dokumentált élő gyűjtemény jöhetett létre. Az ott telepített fák, bokrok mindegyike ismert eredetű, azaz a mag vagy növény származását pontosan nyilvántartjuk; a génmegőrző, honosító, szelekciós munkát, a Budakeszi Dendrológiai Tanösvényt ez teszi országosan egyedülállóvá. A hétről-hétre érdekesen változó, folyamatosan új növényi képeket, élményeket nyújtó élő gyűjteményt sok diák és szakember, de a természetkedvelők is szívesen látogatják. Regionális csoportjait Közép- és Kelet-Ázsia, Nyugat-Ázsia, Himalája, Észak-Amerika, és a mediterrán vidékek legérdekesebb fái, bokrai alkotják; a területet őshonos erdőtagok, facsoportok veszik körül.

Az elmúlt több, mint két évtizedben, részben korábbi személyi és szakmai kapcsolatokra építve, több hazai és nemzetközi szervezettel közösen számos dendrológiai expedíciót szerveztünk. Csupán 10 évre visszamenőleg, 2014-ben (majd a következő két évben is) Libanonban, Közép-Ázsiában, 2015-ben Észak-Amerikában, majd Mexikóban, Szibériában (északi- és középső-tajga, Bajkál-rezervátum), illetve a Nyugat-Kaukázusban (Abháziában) dolgozhattunk. Eközben a művelésben látható dendroflórát folyamatosan dokumentálhattuk nemcsak a hazai, de a leggazdagabb közép- és nyugat-európai botanikus kertekben, arborétumokban. Értékes dokumentációt hozhattunk Ciprusról, a Kanári-szigetekről, Orosz-Távol-keletről (benne Szahalinról), a Balkán-félsziget több helyszínéről, vagy Azerbajdzsánból. Eredményeinket több, előkészületben lévő kiadvány formájában is megismerhetik majd az érdeklődők.  

Alapítványi herbáriumunk, egyéb gyűjteményeink, szakkönyv- és fotótárunk 2023-ban el kellett költözzön addigi (bérelt) helyéről, Budakesziről. Felismerve a dokumentáció nemzeti értékét, elhelyezésére a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. (a magyar örökségvédelem letéteményese) az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély barokk szárnyát ajánlotta fel. A gyűjtemények és a szakkönyvtár költöztetésben a Magyar Kertörökség Alapítvány és az általa megszólított cégek, szervezetek is nagy segítséget nyújtottak, amit ezúton is köszönünk.

A korábbi „Budakeszi Herbárium” környezetében több, mint 22 év alatt kialakított élő gyűjtemény (Budakeszi Dendrológiai Tanösvény) természetesen a helyén maradt és továbbra is Alapítványunk felel ennek fenntartásáért. E nagy értékű géngyűjtemény megőrzése, fenntartása jelentős személyi, anyagi költséggel, egy évben mintegy 10M Ft költséggel jár, amihez egyelőre nem sikerült központi költségvetési forrást biztosítani. Erre tekintettel továbbra is kérjük, várjuk a támogatók, önkéntesek anyagi és időbeni hozzájárulását, anyagi segítségét…. Ezért is... 
 
...KÉRJÜK, LEGYEN A MECÉNÁSUNK, TÁMOGASSA MUNKÁNKAT!  Kérjük, minél többen ajánlják fel adójuk 1%-át!
 
Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány
 
Adószám: 18077971-2-42
Számlaszám: 11708001-20500533
 

Támogatókat keresünk a Budakeszi Dendrológiai Tanösvény fenntartására és fejlesztésére

A környezettudatos nevelés, a „zöld-műveltség” egyik fontos területén szeretnénk a nagyközönség, az iskolák és a szakmai csoportok felé tovább nyitni. Programjaink révén igyekszünk megértetni, hogy a Föld még meglévő eredeti növénytakarója arányaiban sokkal kisebb, és egészségileg sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. Emiatt fontos annak a szemléletnek a megerősítése, amely nemcsak az egyes növényeket látja, hanem azok társulásait, a sokféleség kor, nem, és szintezettség szintjén is fontosnak, megismerendőnek, védendőnek látja.

A Dendrológiai Tanösvény és törzsültetvény (mint élő gyűjtemény) országosan, Tápiószelén regisztrált, nemzetközileg is jegyzett génmegőrző állomány. Szakirányú (pl. erdészeti, kertészeti) diákok, de végzettek számára is tanulságos itt a regionális növényközösségek megismerése. Célunk, hogy a jelen környezeti (benne éghajlati) körülmények között kiválóan meghonosítható, kár- és kórokozóktól mentes, szelektált, eddig az országban kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert fákat és cserjéket mutassunk be. Az Alapítvány dendrológiai tanösvényének korszerűsítésével célunk a látogatószám növelése, a terület oktatási szerepének, ismeretterjesztő, kisugárzó hatásának bővítése.  

Köszönettel fogadunk akár anyagi, akár tárgyi támogatást! Várjuk szíves jelentkezését, amennyiben eszközökkel, szolgáltatással és/vagy a tanösvény kialakításához szükséges anyagokkal segíteni kívánják erőfeszítéseinket!

Információ: dendrologia100@gmail.com

 

Alapítványunk és a gyakorlati dendrológia

 

A dendrológia tárgya – fák, fás növények, erdők, kertkultúra, az alkalmazott botanika területei – az oktatás, a ’zöld turizmus’ mellett valutát erő génbank fenntartása is. A hazai díszkertészeti szakmai szervezet korábbi adatai szerint ez az ágazat évente közel 4-500 milliárd forintos árbevételt termel, 14.000 gazdasági egységet tömörít, 120.000 munkavállalónak biztosít megélhetést; hozzáadott értéke – terület-alapon – a gabonatermelési kultúra 20-szorosa.

 

A ’dendrológiai dokumentációs program’ korábbi, illetve (1995-től) alapítványi keretben végzett arborétumi és tanösvényi tervezési, fejlesztési, honosító, génmegőrző és növényzeti rekonstrukciós munkái (1985–2024);

1

Tiszakürti Arborétum – terület bővítés, kocsányos tölgyes erdő telepítések, pászták tervei, és a dendrológiai fejlesztési terv elkészítése (1985–1986);

2

Budapest potenciális vegetáció-térképe – a területek eltartóképességének beépítettségtől független felmérése (Dr. Debreczy Zsolt, 1987);

3

Malomvölgyi Arborétum – 102 hektáros új arborétum tervkoncepciója, a 2 hektáros kőkert tervei és alapjainak lerakása, az első növényzeti telepítések, és ritka, import növényanyag biztosítása (1986–1988);

4

a Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertje – a "mediterrán oldal" és a "félsivatagi kőkert" tervei, megépítése és telepítései (1985–1987) - úttörő mediterrán klímatűrési kísérlet;

5

Nyírjesi Füvészkert (erdészeti arborétum) – földrajzi elrendezésű növényzeti telepítési terv kidolgozása és a telepítések elvégzése több lépcsőben (2006–2016), kiegészítő telepítések (2022); régió- és faj ismertető táblák összeállítása, GPS alapú térképezés;

6

Gellért-hegyi fejlesztések – két komplex tanulmány készítése, a déli oldal mediterrán jellegű növényzeti gazdagítása, valamint a déli oldal egy részén és az északi oldalon társulástan/cönológia alapú növényzeti rekonstrukciós tervek elkészítése és indító kivitelezése (2014–2018);

7

a Pannonhalmi Főapátság arborétuma – fejlesztési tanulmány készítése, földrajzi régiók kialakítása, dendrológiai értékek kiemelése, a fajszám jelentős bővítése, új területrészek, terep-alakulatok tervezése és beültetése, ismeretterjesztő tablók és növénytáblák digitális összeállítása (2009–2011, 2021);

8

Folly Arborétum – dendro-botanikai revízió, a faj-választék bővítése ritka, főleg mediterrán és szubtrópusi fajokkal, száraz kertek (xeriscaping típusú növény-együttesek) tervezése, a növényanyag beszerzése, ismeretterjesztő munkafüzetek írása, bemutató tablók, növénytáblák tervezése, rajzoltatása, két nyelvű összeállítása (2014–2018, 2021);

9

Érdliget–Szabadidőpark – 30 hektáros felhagyott iparterület és záportározó környezetének teljes átalakítása, domborzati formálása, növényzeti tervei, parkfák és erdő-együttesek telepítései (2018–2020);

10

Budapest-XVI. kerület, dendrológiai alapú parkosítások – Csobaji felhagyott parkterület (”Petényi Salamon János liget”) rekonstrukciós terve és első telepítései (2021-2022); Mátyásföld, Torma Zsófia sétány és kerékpárút botanikai ösvényének (250 m) tervezése és kivitelezése (2022);

11

Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély parkja – az egykori ’vadaskert’ területén dendrológiai tanösvény indítványozása, 1,85 km hosszú nyomvonal kitűzése és növényzeti tervezése*, a növényanyag biztosítása és telepítése (2023–2024); (*engedélyeztetés és a felmérések a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal együttműködésben) (2023–2024);

12

a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány élő gyűjteménye (Dendrológiai Tanösvénye) – földrajzi rendszerű dendrológiai tanösvény tervezése és telepítése jól dokumentált, többnyire eredeti élőhelyi származású növényekkel; sajátos élőhelyek domborzati kialakítása, kiemelkedő ritkaságok megtelepítése, a tanösvény bevonása a hazai génmegőrzésbe és a dendrológiai, társulástani oktatásba; 2001-től folyamatos. (Korábban a tanösvényhez csatlakozott a háttér-dokumentáció – a herbárium és a könyvtár – amely most Iszkaszentgyörgyön található)

Debreczy Zsolt, Rácz István