Gyakorlati dendrológia

Alapítványunk és a gyakorlati dendrológia
 
 
A dendrológia tárgya – fák, fás növények, erdők, kertkultúra, az alkalmazott botanika területei – az oktatás, a ’zöld turizmus’ mellett valutát erő génbank fenntartása is. A hazai díszkertészeti szakmai szervezet adatai szerint ez az ágazat évente közel 500 milliárd forintos árbevételt termel, 14.000 gazdasági egységet tömörít, 120.000 munkavállalónak biztosít megélhetést; hozzáadott értéke – terület-alapon – a gabonatermelési kultúra 20-szorosa.
 
A ’dendrológiai dokumentációs program’ korábbi, illetve (1995-től) alapítványi keretben végzett arborétumi és tanösvényi tervezési, fejlesztési, honosító, génmegőrző és növényzeti rekonstrukciós munkái (1985–2024):
 
1) Tiszakürti Arborétum – terület bővítés, kocsányos tölgyes erdő telepítések, pászták tervei, és a dendrológiai fejlesztési terv elkészítése (1985–1986);
 
2) Budapest potenciális vegetációtérképe – a területek eltartóképességének beépítettségtől független felmérése (Dr. Debreczy Zsolt, 1987);
 
3) Malomvölgyi Arborétum – 102 hektáros új arborétum tervkoncepciója, a 2 hektáros kőkert tervei és alapjainak lerakása, az első növényzeti telepítések, és ritka, import növényanyag biztosítása (1986–1988);
 
4) a Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertje – a "mediterrán oldal" és a "félsivatagi kőkert" tervei, megépítése és telepítései (1985–1987) - úttörő mediterrán klímatűrési kísérlet;
 
5) Nyírjesi Füvészkert (erdészeti arborétum) – földrajzi elrendezésű növényzeti telepítési terv kidolgozása és a telepítések elvégzése több lépcsőben (2006–2016), kiegészítő telepítések (2022); régió- és faj ismertető táblák összeállítása, GPS alapú térképezés;
 
6) Gellért-hegyi fejlesztések – két komplex tanulmány készítése, a déli oldal mediterrán jellegű növényzeti gazdagítása, valamint a déli oldal egy részén és az északi oldalon társulástan/cönológia alapú növényzeti rekonstrukciós tervek elkészítése és indító kivitelezése (2014–2018);
 
7) a Pannonhalmi Főapátság arborétuma – fejlesztési tanulmány készítése, földrajzi régiók kialakítása, dendrológiai értékek kiemelése, a fajszám jelentős bővítése, új területrészek, terep-alakulatok tervezése és beültetése, ismeretterjesztő tablók és növénytáblák digitális összeállítása (2009–2011, 2021);
 
8) Folly Arborétum – dendro-botanikai revízió, a faj-választék bővítése ritka, főleg mediterrán és szubtrópusi fajokkal, száraz kertek (xeriscaping típusú növény-együttesek) tervezése, a növényanyag beszerzése, ismeretterjesztő munkafüzetek írása, bemutató tablók, növénytáblák tervezése, rajzoltatása, két nyelvű összeállítása (2014–2018, 2021);
 
9) Érdliget–Szabadidőpark – 30 hektáros felhagyott iparterület és záportározó környezetének teljes átalakítása, domborzati formálása, növényzeti tervei, parkfák és erdő-együttesek telepítései (2018–2020);
 
10) Budapest-XVI. kerület, dendrológiai alapú parkosítások – Csobaji felhagyott parkterület (”Petényi Salamon János liget”) rekonstrukciós terve és első telepítései (2021-2022); Mátyásföld, Torma Zsófia sétány és kerékpárút botanikai ösvényének (250 m) tervezése és kivitelezése (2022);
 
11) Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély parkja – az egykori ’vadaskert’ területén dendrológiai tanösvény indítványozása, 1,85 km hosszú nyomvonal kitűzése és növényzeti tervezése*, a növényanyag biztosítása és telepítése (2023–2024); (*engedélyeztetés és a felmérések a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal együttműködésben) (2023–2024);
 
12) a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány élő gyűjteménye (Dendrológiai Tanösvénye) – földrajzi rendszerű dendrológiai tanösvény tervezése és telepítése jól dokumentált, többnyire eredeti élőhelyi származású növényekkel; sajátos élőhelyek domborzati kialakítása, kiemelkedő ritkaságok megtelepítése, a tanösvény bevonása a hazai génmegőrzésbe és a dendrológiai, társulástani oktatásba; 2001-től folyamatos. (Korábban a tanösvényhez csatlakozott a háttér-dokumentáció – a herbárium és a könyvtár – amely most Iszkaszentgyörgyön található.)
 
Debreczy Zsolt, Rácz István