A Folly Arborétum

Hosszú évtizedekre visszamenőleg, és minden bizonnyal a jövőben is, az ország egzotikus növényeit megismerni akaró műkedvelő és hivatásos kutatók számára a Folly Arborétum igazi zarándokhely. Sokáig talán nem is volt más hely Európának eme részén, ahol olyan növényeket lehetett látni, mint szír boróka, Santa Lucia-jegenyefenyő, görög boróka, vagy nyugati boróka. Az arborétum cédrus ligetei és ritka örökzöldjei – különösen a Balaton panorámájával együtt – mindig feledhetetlen élményt nyújtottak.

 

Zarándokhely volt az arborétum olyan nagy nevű, köztiszteletben álló botanikusok számára is, mint például Jávorka Sándor, Csapody Vera, Kárpáti Zoltán, Papp József. A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára herbáriuma több száz általuk, illetve később a Dendrológiai Atlasz téma kutatócsoportja (Debreczy Zsolt, Rácz István, Biró Gyöngyvér, és munkatársaik) által a "Folly-kertben" gyűjtött mintát őriz. Mindehhez csatlakoznak termés-, mag-, toboz- és  fotógyűjteményi darabok, Csapody Vera akvarelljei, és levéltári dokumentumok is. A herbáriumi példányok és társ-gyűjtemények némelyik darabja, talán kis túlzással, a magyar természettudomány számára botanikatörténeti ereklye, hisz a fák sem örök életűek – viszont preparált mintáik, fotóik, a róluk készült, a jellegzetes hajtás-, virágzati vagy toboz-állapotot rögzítő festmények fontos kor- és növényjelző dokumentumok. Dokumentumok, melyek legalább részben pótolják a dendrológiai honosítás, hazánkban a háborúk, országvesztés, kommunizmus, emberi hanyagság és érdektelenség miatt nagy mértékben elpusztult történeti háttéranyagait. 

 

A "Télen is zöld kertek" c. könyvük, majd később a Dendrológiai Atlasz szakillusztrációihoz szükséges friss minták gyűjtése végett a 70-es években Csapody Vera és Debreczy Zsolt rendszeresen járt a Folly Arborétumban. Később a fotódokumentációs munkák és a gyűjteményfejlesztés is megkívánták a hely rendszeres dokumentálását, Benes János, Baracskai Mária, Rácz István, és mások közreműködésével. Azokban az években dr. Folly Gyula, az alapító fia, majd a későbbiekben az ő fia, Folly Gyula növényvédő szakmérnök is szívesen látta a szakmai látogatókat – éppígy a "névtelen" növénykedvelőket, diák csoportokat, szakdolgozat írókat és alkalmasint, külföldi szakembereket. Közszolgálati szerepét igyekszik a mai napig is egyre magasabb szinten betölteni, épp ezt célozza az arborétum ambíciózus felújítási, fejlesztési terve, melynek része a Folly Arborétum Kft és alapítványunk közelmúltban  szorosabbra fűzött együttműködése is.

 

Az arborétum értékeiről és a közelmúltban indult fejlesztésekről hírt adunk e honlapon a későbbiekben (emellett az olvasó figyelmébe ajánljuk az arborétum honlapját is: follyarboretum.hu). 2013-ban dendrológiai  szaktanácsadással, dendrobotanikai információs (növényjelző) táblák és nemzetség bemutató tablók tervezésével, további honosítási irányvonalak ajánlásával kapcsolódtunk be az arborétum fejlesztésébe. Részt veszünk a növényanyag taxonómiai felmérésében, a név-revíziókban, a változások rögzítésében, alaptérképre vitelében. A taxonómiai gazdagítás érdekében felmérjük az új fajok, egyedek beillesztésének lehetőségeit, javaslatokat teszünk az új taxonok helyének kijelölésére. A taxonómiai nyilvántartás elősegítésére – egy helyi kis dendrológiai múzeum és herbárium kialakításának érdekében – elkezdtük a mintasorozatok begyűjtését, jelcédulázását, letétbe helyezését.